A pandémia tovább növelte a gyermekek

digitáliseszköz-használatát

A Scores Group több hullámban, 2020. március végén, április elején; majd a második hullámban 2020 májusának második felében; illetve 2020 szeptemberében is vizsgálta a járványhelyzet hazai hatásait, az alkalmazott megelőzési formákat, illetve a pandémia megítélésében bekövetkező változásokat. A kutatás harmadik hullámának egyik fő fókusza a járvány gyermekek digitáliseszköz-használatára gyakorolt hatásainak feltérképezése volt, ennek az eredményeit mutatjuk be az alábbiakban.

Okostelefont a 14 éves vagy fiatalabb gyerekek több mint fele, tabletet pedig közel harmaduk használ rendszeresen

A kutatásban résztvevő válaszadók 14 éves vagy annál fiatalabb gyermekei körében igen magas arányú a digitális eszközök használata: okostelefont 85 százalékuk, tabletet pedig 67 százalék használt már. Ezen belül saját okostelefonnal a gyermekek 34 százaléka, tablettel 19 százaléka rendelkezik; további 21, illetve 11 százalék pedig ugyan saját eszközzel nem rendelkezik, de rendszeresen használja más készülékét.

Az okostelefont rendszeresen használó gyerekek körében egyértelműen a napi szintű használat dominál: 33 százalék naponta többször, 43 százalék pedig naponta legalább egyszer használt ilyen készüléket a kutatást megelőző héten. A tablet esetében ennél ritkább használat jellemző: napi többször 8 százalék, napi egyszer pedig 27 százalék használt a korábbi héten.

Nagyobb arányú digitáliseszköz-használat, gyakrabban végzett digitális tevékenységek

A kutatásban résztvevő szülők több mint fele véli úgy, hogy a gyerekek általában többet használnak digitálismédia-eszközöket a koronavírus-járvány hazánkban való megjelenése óta. Mindezt a saját gyermekeikre is igaznak tartják, a vészhelyzet kihirdetése utáni időszakban (március 11-től június közepéig, amikor az iskolai tanév még tartott) a szülők tapasztalatai alapján okostelefont gyermekeik harmada, asztali számítógépet/laptopot, illetve tévét/okostévét egyaránt negyede, tabletet 15, konzolos videójátékot pedig 10 százaléka használt többet szabadidős céllal (is), mint korábban (miközben azok aránya, akik kevesebbet használják ezeket, minden eszköz esetében csupán 6-8 százalék között mozog).

Ugyanezen időszakban a digitális tevékenységeket tekintve a gyerekek harmada fogyasztott több film-/mese-/videótartalmat; 17 százalékuk végzett több online társas tevékenységet (pl.: látogatott közösségimédia-oldalakat, chatelt, e-mailezett, videótelefonált); 16 százalék játszott több digitális/videójátékot; valamint 14 százalékuk olvasott többet szabadidős céllal (pl.: internet, e-könyv).